Az Európai Bizottság (EB) 2022 szeptemberében terjesztette elő az európai médiaszabadságról szóló jogszabályt, amelynek felelőse a Bizottságon belül Vera Jourova, értékekért és átláthatóságért felelős biztos, az EB alelnöke. Az Orbán Viktorral szövetséges Andrej Babis pártjában politizáló Jourova a Media1-nek elmondta, pontosan milyen problémákat látnak Magyarországon a média területén. A 2019-ben a Time magazin által a világ 100 legbefolyásosabb embere közé választott Jourova azt állítja, az új uniós rendelettervezet megoldást jelenthet a magyarországi állampárti média kérdésére is. Az EB alelnöke azt is elárulta, hogy a témában a szakminiszterekkel folytatott első megbeszélésen csak néhány ország, köztük Magyarország adott hangot aggályainak. Szóba került Jourovával az is, hogy Magyarországon egyes médiumokat nem engednek be a kormányinfókra.
Media1: A médiaszabadságról szóló európai jogszabály olyan, mintha Magyarországra szabták volna. A magyar média helyzetéből indult ki, amikor kigondolta a javaslatát?
Vera Jourova: – Az új uniós rendelet nem egyetlen országról szól. A jogállamiságról szóló éves jelentésünk részeként az egész EU-ban negatív tendenciákat állapítottunk meg. Az új jogszabály erre a trendre ad választ. Természetesen a problémák széles skáláját látjuk Magyarországon, a veszélyes médiakoncentrációtól kezdve az állami reklámok tisztességtelen elosztásán át, a politikai befolyás alatt álló közszolgálati médiáig.
Ezt nem csak az Európai Bizottság mondja. Az EBESZ nemrégiben kiadott jelentése a 2022 áprilisi választásokról szintén sokatmondó. Ebben az áll, hogy „a megfigyelt műsorszolgáltatók többségének hír- és aktuális ügyekkel foglalkozó műsoraiban megjelenő alapvető elfogultság és a kiterjedt kormányzati hirdetési kampányok indokolatlan előnyt biztosítottak a kormánypártnak”.
A médiaszabadságról szóló törvény célja, hogy minden országban biztosítékokat nyújtson az európaiaknak, hogy a média mentesüljön a politikai ellenőrzéstől, és az újságírók biztonságosabban végezhessék munkájukat.
– A javaslat az olyan tagállamok médiaviszonyain is javíthat, ahol már kiépült egyfajta állampárti média?
– A törvény célja a problémák megelőzése és megoldása, beleértve az ön által említett állampárti média kérdését is. Az elképzelésünk világos: a médiának függetlennek kell lennie, és félelem és részrehajlás nélkül kell dolgoznia. Így töltheti be szerepét, így vonhatja felelősségre a hatalmat, és így lehet a demokrácia házőrzője. Ez a jogszabályban konkrét kötelezettségek formájában jelenik meg. A jogszabály előírja a tagállamok számára, hogy tartsák tiszteletben valamennyi médium szerkesztési szabadságát. Intézkedéseket javasol a médiának juttatott állami források igazságtalan elosztásának kezelésére. A jogszabály biztosítja, hogy az ilyen állami hirdetések médiának történő elosztása átlátható, arányos és megkülönböztetéstől mentes legyen. Fontos, hogy a nemzeti hatóságoknak mostantól a médiakoncentrációknak a média pluralizmusára és függetlenségére gyakorolt hatását is értékelniük kell.
Az új európai médiafelügyeleti szervvel konzultálni kell, és az képes lesz véleményt nyilvánítani a belső piacra hatást gyakorló médiafúziókról, vagy ha nemzeti szinten nem történik értékelés.
– Amennyiben bevezetik, milyen módon alakítaná át Magyarország médiaviszonyait a médiaszabadságról szóló európai jogszabály? Miképpen lehetne kikényszeríthető annak magyarországi alkalmazása?
– A jogszabály javítani fogja a médiapiacok működését valamennyi tagállamban és határokon átnyúlóan. Nagyobb jogbiztonságot nyújt az EU-ban működő média számára. Ma a nemzeti szabályok sokaságával kell szembenézniük, amelyek nem biztosítanak egységes szintű védelmet. Ez a jogi aktus egyfajta védőhálót jelent majd. Csökkenti a protekcionista vagy önkényes tagállami médiapiaci intézkedések kockázatát.
Ami a végrehajtást illeti, a médiaszabadságról szóló jogszabály egy rendelet, ami azt jelenti, hogy valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandó. Ez azt jelenti, hogy az állítólagos jogsértések a nemzeti bíróságok elé vihetők. A Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Európai Testület az Európai Bizottsággal együtt biztosítja az új jogszabály következetes alkalmazását. A legsúlyosabb esetekben az Európai Bizottság a Szerződések által biztosított hatáskörökkel élve beavatkozhat, beleértve a kötelezettségszegési eljárások megindítását is.
– A közmédia vezetőinek kiválasztását miképpen szabályoznák?
– A közszolgálati médiának a nyilvánosságot kell szolgálnia, nem pedig egy pártot vagy a kormányt.
A közszolgálati média nem lehet állami propagandaközpont.
A közszolgálati média szerkesztői függetlenségével kapcsolatos aggodalmaink Magyarországon jól ismertek. Ezt legutóbbi jogállamisági jelentésünkben ismertettük. A közszolgálati média vezetőinek kiválasztásával kapcsolatban a jogszabály kimondja, hogy a közszolgálati média vezetőjét és igazgatótanácsának tagjait átlátható, nyílt és megkülönböztetéstől mentes eljárásban, valamint a nemzeti jog által előzetesen meghatározott objektív és arányos kritériumok alapján kell kinevezni.
Hivatali idejük időtartamát a nemzeti jog határozza meg, és annak megfelelőnek és elegendőnek kell lennie a közszolgálati média tényleges függetlenségének biztosításához. Hogy teljesen egyértelmű legyen, erről nem a Bizottság vagy bármely más szerv fog dönteni. Olyan, józan ésszel felfogható normákat akarunk meghatározni, amelyek nagyobb fokú függetlenséget biztosítanak a közmédia vezetőinek.
– Hogyan tennék igazságosabbá az állami hirdetések elosztását?
– Az állami reklámok átláthatatlan és elfogult elosztása a médiára gyakorolt befolyás erőteljes eszköze. Először is átláthatóságra van szükség. Ez segítene mindenkinek világosan látni, hogy melyik médiában milyen összegeket költenek. De ez nem elég: az állami reklámokat objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján és nyílt eljárásokon keresztül is kötelességünk elosztani. Ha az állami hatóságok nem ezt teszik, akkor jogsértést valósítanak meg. A jogszabályunk megakadályozza, hogy az állami hirdetéseket önkényesen a kormánybarát média burkolt támogatására használják.
– Hol tart most ennek az elfogadása és egyáltalán milyen esélyt ad annak, hogy végül elfogadott rendelet lesz belőle?
– Az Európai Bizottság szeptemberben terjesztette elő a javaslatot. Most a tagállamok és az Európai Parlament vitatja meg. Ez az EU-ban szokásos jogalkotási folyamat. Remélem, hogy a végleges szöveget a 2024-es európai választásokig sikerül elfogadni. Nehéz lesz, de optimista vagyok. Általános egyetértés van abban, hogy szükség van néhány közös uniós szintű szabályra a médiaszabadság és a pluralizmus védelme érdekében.
A múlt hónapban részt vettem a miniszterekkel folytatott első megbeszélésen. Örömmel hallottam, hogy a médiaszabadságról szóló törvény széles körű és erős politikai támogatást élvez. Csak néhány ország – köztük Magyarország – adott hangot aggályainak. Ez nem volt meglepő.
Ez az első alkalom, hogy megpróbáljuk megerősíteni a média függetlenségét, és szükségünk van egy kis vitára, hogy mindenki megértse, mit tesz és mit nem tesz ez a törvény.
Magyarországon közéleti vita bontakozott ki arról a közelmúltban, hogy miképpen határozható meg, hogy ki az újságíró. Ön hogyan definiálná az újságírók szerepét? Milyen ismérvei vannak, ha valaki már túllép e szerepen?
– Az Európai Bizottság nem határozza meg, hogy ki az újságíró. Az újságírói tevékenységre, ahogy általában a médiatevékenységekre, az Európai Unióban eltérő gyakorlatok vonatkoznak. A jogszabályban azonban megtalálható a „médiaszolgáltató” fogalma, amely olyan természetes vagy jogi személyt jelent, akinek szakmai tevékenysége médiaszolgáltatás nyújtása, és aki szerkesztői felelősséggel rendelkezik a médiaszolgáltatás tartalmának kiválasztásáért, és meghatározza annak megszervezésének módját.
– Az egyes médiumok információhoz való hozzáférése sem egyenlő egyes tagországokban. Magyarországon például a független sajtónak meglehetősen ritkán válaszolnak a kérdéseire a különböző állami szervek, és van olyan nagy elérésű médium, amelyet nem engednek be a kormányzati tájékoztatókra. E helyzeten változtat az ön javaslata?
– Ez egy szélesebb körű probléma, ahol egyes demokratikus politikusok – nem csak Magyarországon – felosztják a médiát, és azokat részesítik előnyben, akiknek a véleménye tetszik nekik. A választott tisztségviselőknek nem kellene így viselkedniük. A mi feladatunk, a politikusok feladata nem az, hogy kedveljük az újságírókat, hanem az, hogy tisztességes feltételeket teremtsünk számukra, hogy számon kérhessenek minket. Javaslatunk nem szabályozza az információhoz való hozzáférést mint olyat, de ez egyértelműen olyan kérdés, amelyet vizsgálunk, többek között a jogállamiságról szóló éves jelentésünk részeként.
Forrás: Media1.hu
